Bivaly szó jelentése

bivaly (főnév)

1. Rövid szarvú marha. Az európai szarvasmarhánál általában kisebb, de erősebb, hátracsapott szarvú, gyér szőrű, fekete színű, páros ujjú kérődző állat; Kelet-Ázsiában, Afrikában vadon él, máshol igavonó háziállatként is elterjedt (Bos bubalis).

A bivaly a rizsföldet művelő paraszt ekéje elé volt fogva. Az oroszlánok egy bivalyt ejtettek a csordából lemaradt állatok közül. A bivaly hozzátartozott a magyar Alföld tanyavilágához is (lásd a képet). A Kárpát-medence területén először az avarok tenyésztették a bivalyt.

2. Átvitt értelemben: Nagyon ostoba, de erős ember.

A matróz egy bivaly volt, bárkivel kiállt verekedni. A bivaly nem sokat koptatta az iskolapadot, már fiatalon beállt segédmunkásnak.

Eredet [bivaly < ómagyar: bivaly < ősmagyar: bihal (bivaly) < dravida: mugari (marha, bivaly) < mukkaram (tehénbőgés < hangutánzó)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés

A nyomtatott könyvek vásárlásával támogathatod a szótár működését!

 WikiSzótár könyvesboltja