Ácskapocs szó jelentése
ácskapocs, eszkába (főnév)
1. Régies, népies: Acélkapocs; két végén derékszög alakba görbített, hegyes végű vasrúd kapocs, amellyel faszerkezetek, tetőzetek darabjait fogják össze.
A tetőgerendákat illesztés és eszkába fogta össze. Az ácskapocs megtartotta a kilazult gerendát.
2. Régies: Vaskapocs, „U” alakú kisebb kötőelem, amelynek két hegyes vége derékszögre van hajlítva. Főleg fából készült hajók, ladikok egyes részeinek összekapcsolására használják, illetve faeszközök réseit, teknő repedéseit foltozzák össze vele.
A hajóács eszkábát használt a csónak orrán a deszkák egymáshoz rögzítésére. A megrepedt teknőt a teknőkészítő eszkábával fogta össze. Az öreg faputtony megrepedt alját pár eszkába tartotta össze.
3. Hajóépítés, elavult: Széles fejű szög, amellyel a hajók bordái közé csíptetett mohát, vékony lécet megerősítik.
A ladikot készítő hajóács a kovács készítette eszkábával rögzítette a deszkák közé tett mohát fedő léceket. A hajóács egy bőrzacskóban tartotta a sok apró eszkábát.
Eredet [ácskapocs < ács + kapocs]
Eredet [eszkába < ómagyar: iszkába, iszkápa (ácskapocs) < görög: szküpio (erősít) < szanszkrit: szkabh (támaszt)]
