Pun szó jelentése
pun (melléknév)
1. Történelmi: Az ókori Karthágóban egykor élt (ember, nép).
A pun kereskedők az egész Földközi-tengert beutazták. A pun hadvezérek közül Hannibál volt a leghíresebb.
2. Történelmi: Az ókori Karthágóhoz kapcsolódó (terület, tárgy); ezzel a néppel kapcsolatos (nyelv, szokás, vallás), rá jellemző (tulajdonság).
A pun területek régen kiterjedtek a mai spanyol tengerpartra is. A pun sírokban pun fegyvereket és edényeket találtak.
Eredet [pun < latin: Poeni (pun, karthágói) < Poenicus (föníciai) < görög: Foinix (föníciai) < Foinike (a bíbor földje) < foinosz (bíborvörös)]
Megjegyzés: az elnevezés a bíborfesték gyártási helyére utal.
pun (főnév)
Történelmi: Ókori karthágói ember, aki Észak-Afrikában élt.
A rómaiak sokat csatáztak a punokkal. A legyőzött punok rabszolgák lettek. A gladiátorok között volt egy erős pun.
Lezárva 7K: 2014. március 11., 11:35
