Pöfékel szó jelentése

pöfékel (ige)

1. Füstgomolyagot ereget pipa vagy szivar szívásakor, mialatt ajkával tompán cuppogó hangot hallat.

A nagypapa a tornácon pöfékel. Az urak vacsora után szivarral pöfékelnek a dohányzószobában.

2. Cigarettát szív, és dohányfüstöt ereget.

A munkások ebédszünetben pöfékelnek. Az asszony szerint az férje túl sokat pöfékel.

3. Gázt, füstöt bocsát ki magából időnként lökésszerűen, miközben dohogó, buggyanó hangot hallat.

Gőzmozdony pöfékel felfelé a dombon. A város mellett magasodó vulkán kénes gomolyagot pöfékel.

Eredet [pöfékel < pöf (hangutánzó) + -ék (főnévképző) + -el (igeképző)]

Kifejezés

Füstöt pöfékel – (a.) égésterméket fúj, bocsát ki; b.) dohányt szív).