Mirtusz szó jelentése
mirtusz (főnév)
1. Örökzöld cserje, amely a Földközi-tenger mellékén vadon terem, nálunk cserépben nevelhető. Dúsan elágazó, sűrű lombjának apró, örökzöld, fényes levelei vannak; illatos fehér virága és sötétkék bogyótermése van (latin neve: Myrtus communis).
A szoba sarkában egy ládában egy mirtusz áll. A melegházban virágzik a mirtusz.
2. Gömbölyű bogyó, amely ennek (1) a cserjének a kékeslila, borsónyi méretű, sokmagvú, ehető, édeskés, csípős ízű termése.
A nagymama a mirtuszból lekvárt főz. A mirtusz gyógyhatása is ismert, erősíti a gyomrot, segíti az emésztést és vérzéscsillapító hatása is van. A mirtuszból likőrt is készítenek.
3. Átvitt értelemben: Bokréta vagy koszorú, amely a hűség és termékenység, illetve szenvedélyes szerelem jelképe, (mivel Aphrodité és Vénusz szent fája).
A menyasszonyt valódi mirtusszal a fején vezetik oltárhoz. A lakodalomban az asztalokat valódi mirtusz díszíti.
4. Átvitt értelemben: Műanyag dísz, amely ebből (1) az örökzöld cserjéből készített bokrétát vagy koszorút formáz, amely a hűség, termékenység és a szenvedélyes szerelem jelképe.
A menyasszonyt mirtusszal a fején vezetik oltárhoz. A lakodalomban az asztalokat mirtusz díszíti.
Eredet [mirtusz < görög: mürtosz (mirtusz) < akkád: murru (mirha < keserű)]
