Potencia szó jelentése
potencia (főnév)
1. Közösülési képesség, amikor egy férfi vagy hím állat hímvesszője erekcióra képes.
Az idős ember még sokáig megtartotta potenciáját. A potenciát befolyásolja az életmód és a táplálkozás is.
2. Változást okozó képesség, amely a kifejthető erő megnyilvánulásának lehetősége.
A korábbi bajnok az edzések során nagy potenciát fejlesztett ki magában, ami szerinte elég lesz az újabb győzelemhez. Az alkotó potencia kezdetben mindenkiben megvan, csak van, aki továbbfejleszti magában, és van akiben mégsem valósul meg.
3. Fizika: Energiaszint; mozgást, változást okozó képesség vagy erő.
A magasról lezúduló víz potenciája nagy. Ezt a potenciát a vízerőművekben használja ki az ember áramtermelésre.
4. Régies, matematika: Önmagával való szorzat, amelyben ugyanazt a számot önmagával annyiszor szorozzuk meg, ahányszor azt a kitevő mutatja; hatvány.
Kettő ötödik potenciája harminckettő. A négyzetet második potenciának nevezzük, amikor egy számot önmagával szorzunk meg. A harmadik potencia neve köb, ekkor háromszor szorozzuk meg önmagával a számot.
Eredet [potencia < latin: potentia (energia, erő) < potens (erős) < szanszkrit: patih (mester, gazda)]
