Portugál szó jelentése

portugál (melléknév)

1. Délnyugat-Európában élő (ember, nép), illetve aki innen származik.

A portugál hajósok bátran nekivágtak az óceánnak. Dél-Amerikában Brazíliát portugál telepesek alapították.

2. Délnyugat-Európában élő népre jellemző (öltözék, szokás), ezzel a néppel kapcsolatos (kultúra, vallás); tőlük származó (tárgy); általuk lakott (hely, vidék), általuk használt (eszköz, jármű).

A portugál hajók egykor elsőként járták be az ismeretlen óceánokat. A portugál kultúrára hatott az arab is.

3. Délnyugat-európai újlatin nyelv, őse az ókori Hispániában beszélt népi latin nyelvjárás. Legközelebbi rokona a spanyol.

A portugál nyelv több mint 210 millió ember anyanyelve. A 184 milliós Brazíliában beszélik legtöbben a portugál nyelvet. A térképen a zöld szín jelöli azokat az országokat, ahol a portugál nyelv a hivatalos nyelv.

Eredet [portugál < latin: Portus Cale (Porto – portugál város – latin neve: „Gaya kapuja”)]
Ennek a városnak a grófja volt Portugália első királya.

portugál (főnév)

1. Délnyugat-Európában élő néphez tartozó személy.

A szomszédba egy portugál költözött. Vasco da Gama (1460–1524), a híres felfedező portugál volt.

2. Délnyugat-európai újlatin nyelv, amelynek a spanyol nyelv a legközelebbi rokona.

Dél-Amerikában egyedül Brazíliában beszélik a portugált. Aki beszéli a portugált, az könnyen megtanulhat spanyolul is.