Dékán szó jelentése
dékán (főnév)
1. Oktatási intézmény fő részének vezetője; tudományegyetemen és református teológián a kar, illetve főiskola tanárai közül az adott kar, teológia ügyeinek vezetésére rendszerint egy évre választott egyetemi, főiskolai tanár.
A rektor magához rendelte a karok dékánjait. A diplomaosztón jelent volt a dékán is.
2. Tájszó: Katolikusoknál egyházi kisegítő személy, harangozó. Nem papi egyházi alkalmazott, aki kisegít a plébánián (harangoz, takarít és más kisegítő munkát végez). Szóalak: dékány.
A dékány sietett a harangkötélhez, hogy pontosan húzza a delet. A dékán adventre berendezte a Betlehemet a templom oldalhajójában.
3. Régies, vallási: Egyházi vezető; a katolikus egyházmegye adott kerületének vezetője, rendszerint plébános rangú papja; esperes.
A püspök összehívta megyéje dékánjait. A dékán nagyon izgatott lett arra a hírre, hogy a püspök a közeljövőben meglátogatja hivatalát.
4. Régies, elavult: Öreg legény a csizmadiáknál a céhben, akinek kiemelt jogai és kötelezettségei vannak.
A dékán felügyelte az inasok munkáját. A mester jobbkeze a dékán volt.
Eredet [dékán < ómagyar: dékán < latin: decanus (tíz szerzetes, katona vezetője < tizedes) < görög: dekanosz (tizedes) < deka (tíz)]
