Úr szó jelentése
úr (főnév)
1. ‘‘Történelem’‘: A kereszténység istene, aki uralja a világot. Krisztus tiszteletbeli neve.
Az Úr meghallgatja kérésed. Az Úr özönvizet bocsátott a földre.
2. nagy hatalommal vagy vagyonnal rendelkező személy a középkorban.
Az uraknak könnyű életük volt.
3. (férfi udvarias megnevezése); úriember.
Egy úr szeretne beszélni a főnökkel.
4. olyan ember, aki jól viselkedik másokkal szemben, és akiben bízni lehet, hogy becsületesen cselekszik; úriember.
Egy igazi úr mindig udvarias.
5. férfiak családneve után használt udvarias megnevezés.
Kovács úr most házon kívül van.
6. valaki, aki másokat irányít, vagy valami fölött hatalmat gyakorol.
Ki az úr a háznál?
7. Gazda, családfő.
Itthon van az úr?
8. Tulajdonos.
Egy fillérnek sem vagyok ura.
9. Férj.
Az uramat várom.
10. Valaminek a véghez vivője, aki valamit cselekszik.
A szavadnak légy ura, amit ígértél teljesítsd! Most még kevésbé tudott egy szónak ura lenni, nem tudott egy szót sem szólni.
11. A vele hasonlónál erősebb, hatalmasabb tárgy vagy személy.
Nem tudok neki ura lenni, nem birok vele.
12. A tisztelet jeléül más személynévvel használva.
Atyám uram, uram atyám; bátyám uram, uram bátyám.
Kifejezés
Magad uram, ha szolgád nincs.
Eb ura fakó - (ebnek parancsol, nem nekem).
Kisebbik uram – (a férjem öccse)
Nehéz két úrnak szolgálni.
Urat fogtunk - (kártyában mondják olyanról, aki sokáig nyertes volt és elkezd bukni).
Eredet [úr < ősmagyar: úr < ősmagyar: uru, urru (úr, gazda) < dravida: uriy, uriya (úr) < uri (saját)]
