Peckel szó jelentése
peckel, pöcköl (ige)
1. Rövid, erős fém- vagy fadarabot használ; ilyen fadarabbal támaszt, feszít egy tárgyat, dolgot.
A gazda a pince ajtaját peckeli. A sátort felállító ember a sátor köteleit a földhöz peckeli.
2. Régies: Rövid, erős fém- vagy fadarabbal megerősít, összekapcsol, illetve oda- vagy összeszorít.
A férfi az övét szorosra peckeli. A lovas a fához peckeli a lovát.
3. Népies: Ujjal ellök; egy kis tárgyat a hüvelykujjra feszített mutató vagy középső ujjal hirtelen arrébb üt.
A fiú a pénzérmét pöcköli az asztallapon. A gombfocizó fiú ujjával az egyik gombot peckeli.
Eredet [peckel < pec(e)k + -el (igeképző)]