Galóca szó jelentése
galóca (főnév)
1. Lazacféle hal; zöldesbe játszó, sötétbarna hátú, oldalán vörös pettyes, ízletes húsú, nyúlánk testű édesvízi hal, amelynek nagysága olykor a két métert is eléri.
A dunai galóca Magyarországon a Duna és a Tisza felső szakaszán fordul elő. A galóca súlya a 30 kilogrammot is elérheti, sőt 50 kilós óriás egyedeiről is van említés. A horgász nagyon örült, amikor kifogott egy galócát.
2. Mérgező gomba; a kalaposgombák rendjébe tartozó gombacsalád egy egyede. Kalapja ellaposodó félgömb, a kalap alsó részén levő lemezei fehérek vagy halványsárgák.
A fiatal galócákat teljes burok borítja, amely a gomba növekedésével felreped, maradványai a kifejlett gomba tönkjének tövén (bocskor, gallér) és gyakran kalapján is meglátszanak. Európában a legtöbb gombamérgezést a galóca okozza, bár nem minden faja mérgező.
Eredet [galóca < latin: callosa (bőrös, burkos – a kis galócákon lévő burokra utal)]
