Örv szó jelentése
örv (főnév)
1. Kerek pánt, amely szíjból és több-kevesebb fémrészből készül, és főként kutyák nyakára csatolják.
A kutyát az örvre kapcsolt szíjjal vezeti a gazdája. Az örvet meg kell szoknia az állatnak.
2. Átvitt értelemben: Gallérszerű rész egy állat nyakán, amely az élőlényt borító tollból, szőrből, pikkelyekből álló színes csík vagy sáv.
A papagáj nyakán egy sötét örv látható. A kis gyík örve csillog a fényben.
3. Átvitt értelemben: Szándékot leplező látszat, amely egy elítélendő cselekvés, magatartás valódi okának eltitkolására vagy igazolására alkalmas, önmagában helyes, erkölcsös, jogos tény, körülmény, eljárás; ürügy.
A segítség örve alatt sok gonosztettet hajtanak végre. A férfi a barátság örve alatt udvarolni kezd a kolléganőjének.
4. Tájszó: Hosszúkás vaskarika, amellyel a kasza pengéjét a nyelére erősítik.
A gazda az örvre üt egy kalapáccsal, hogy jobban rögzítse a kaszát. Ha az örv meglazul, leesik a kasza a nyélről.
Eredet [örv < ómagyar: örv < ősmagyar: ölv, örü (örv) < dravida: áram (nyakék, nyakörv) < ár (összeköt)]
