Önkényes szó jelentése
önkényes (melléknév)
1. Saját belátás szerint végzett (cselekedet, magatartás), amely teljes mértékben a személy megítélésén alapul, amely kizárólag az egyén saját belátásától függ, és a meglévő szabályokat vagy mások véleményét nem veszi figyelembe.
Az igazgató bár ismerte a többi vezető véleményét, ennek ellenére önkényes döntést hozott. Egy súlyos helyzetben lehet önkényes módon eljárni a baj elhárítása érdekében, de ezért az intézkedőnek felelősséget kell vállalnia.
2. Hatalommal való visszaélésen alapuló (irányítás, döntés, intézkedés), amely mások jogait, érdekeit mellőzi, illetve gyakran ellentétes a szabályokkal, szokásokkal vagy törvényekkel.
Az önkényes kormányzásnak rövid távú előnyei vannak csak, mert hosszú távon egyre többen lázadnak ellene. Az igazgató önkényes utasításainak csak azért engedelmeskednek a beosztottak, mert félnek az elbocsátástól.
3. Önző és erőszakos (személy), aki visszaél a hatalmával, rangjával vagy beosztásával.
Egy önkényes vezetőt zsarnoknak neveznek. Az önkényes uralkodó trónja nincs biztonságban, mert a lázadók megdönthetik.
4. Régies, elavult: Saját döntés következtében végzett (cselekvés, tevékenység), amelyet a személy szabad elhatározásából tesz, és általában rövidebb ideig tart; lásd: önkéntes.
Manapság újra lehetőség van önkényes munka végzésére különféle segélyszervezeteknél. Az árvízkárosultaknak önkényes adományokat gyűjtenek.
Eredet [önkényes < önkény + -es (melléknévképző)]
