Önelégült szó jelentése
önelégült (melléknév)
1. Saját magát túlértékelő (személy), aki szemmel láthatóan meg van elégedve saját adottságaival, eredményeivel, és ezeknél többre nem is vágyik.
Az önelégült embert nem hajtja tudásvágy. Az önelégült szakács azt hiszi, hogy ő főz a világon a legjobban.
2. Saját magát túlértékelő személyre jellemző (gondolkodásmód, megnyilatkozás, tett), vele kapcsolatos (dolog).
Az igazgató önelégült arccal jelenti be az elért eredményeket. Az önelégült mondatai kétséget sem hagynak afelől, hogy az elért siker legnagyobb részét önmagának tulajdonítja.
3. Régies, elavult: Magának jobbat nem kívánó (személy), aki teljesen elégedett saját állapotával, körülményeivel.
Az önelégült ember nem akar semmin se változtatni. Az önelégült alkalmazott nem kér fizetésemelést.
4. Régies, elavult: Magának jobbat nem kívánó személyre jellemző (gondolkodásmód, megnyilatkozás, tett), vele kapcsolatos (dolog).
A férfi önelégült arckifejezése mindenkit megnyugtatott, mert látszott rajta, mennyire elégedett a helyzettel. Az alkalmazott önelégült mosollyal vette tudomásul a fizetésemelés nagyságát.
Eredet [önelégült < ön- (melléknév) + elégül + -t (melléknévképző)]
