Gém szó jelentése
gém (főnév)
1. Gólyaalakúak rendjébe tartozó madár; szürke színű, nyakán világosabb szürke, a gólyánál valamivel kisebb, nádasokban, füzesekben élő, halakkal táplálkozó állat. Fő jellemzője a hosszú láb, a hosszú tőrszerű csőr és az S-alakú hosszú nyak.
A gémek halat fog ki a vízből. A gém megtalálható sekély tavaknál, folyóknál, mocsaraknál és tengerpartokon.
2. Műszaki: A forgódaru kinyúló része, amelynek végére lánccal vagy kötéllel a terhet függesztik.
A toronyház építéséhez egy hosszú gémmel szerelt toronydarut állítanak fel. A gém a terhével a lerakóhely fölé fordul.
3. Kútszerkezet rész; a kútágas két ága közötti tengelyen a mérleg karjához hasonlóan fel-le mozgatható rúd; egyik végén rendszerint nehezék van, a másik végéről hosszú, vékonyabb lelógó rúd függ a vederrel.
A gém végén levő nehezéket koloncnak hívjuk. A pásztor a marhák itatásához megfogja a gém rúdját, és a kútba engedi vele a vödröt. A gém rúdjának felhúzása után a vödör vizet a vályúba önti.
4. Régies: Sorompó, illetve annak kinyitható vagy felemelhető része, rúdja. Határnál, vasúti pálya útkeresztezése előtt a közút átmeneti elzárására használt felemelhető, lebocsátható, illetve eltolható vagy elfordítható rúd, vagy fekvő létrára emlékeztető szerkezet.
A gém elzárta az utat a vasúti átjáró előtt. A leeresztett gémet balesetveszélyes megkerülni, és áthajtani a vasúti síneken, mert bármelyik pillanatban jöhet a vonat. Régen a bakter eresztette le a gémet kézi hajtással.
Eredet [gém < ómagyar: gém < ősmagyar: kámva (íves rúd) < káva]
