Elektron szó jelentése
elektron (főnév)
1. Fizika: Parányi részecske az atommag körül, amely az egyes elemekre jellemző számú, nagy sebességgel keringő, negatív elektromossággal töltött, igen kis tömegű jelenség.
Az elektron nagyon kis tömeggel rendelkezik. Az elektront felhasználják a nagyon pici, mikroszkopikusnál is kisebb dolgok felnagyítására is.
2. Fizika, villamosság: Az elektromosság legkisebb részecskéje, legkisebb egysége, mennyisége.
Az elektronok különféle módon áramlanak és mozognak a különböző anyagokban. A szigetelők védenek az áram ellen, mert azokban az elektronok nem tudnak szabadon mozogni.
Eredet [elektron < görög: elektron (borostyánkő) < elektor (fénylő)]
Megjegyzés: először borostyánkővel tudtak elektromos töltést, szikrát létrehozni.
elektron, elektrum (melléknév)
Természetes fémötvözetből készült (tárgy) aranyból és több mint 20% ezüstből, amely a borostyánkőhöz hasonló színű (újabban magnézium, cink és alumínium ötvözete).
A középkorban több ország adott ki elektron pénzt. A kiállításon arany és elektron kincsek is láthatók.
Eredet [elektron < latin: electrum (elektronfém) < görög: elektron (fényes fém) < elektor (fénylő)]
