Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Lárma szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Paloca (vitalap | szerkesztései) 2013. július 31., 07:59-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

lárma (főnév)

Noise.jpg

1. Több hangforrás keltette kellemetlen és tartós zaj, amikor több személy egy időben hangosan beszél, összevissza kiabál. Túlságosan hangos, kellemetlen és tartós zaj.

A tanteremben óriási lárma volt a becsengetés előtt. A teremben azonnal elült a lárma, amint belépett a tanár. Az utcán hömpölygő tömeg fújta sípok, trombiták, és a sűrűn vert dobok lármája behallatszott a házakba.


2. Hangos szóváltással, veszekedéssel járó jelenet, vita.

A konyhából az udvarra hallatszik az asszony lármája, ahogy az italosan hazatérő férjét korholja. A lármára a szomszédok is felfigyelnek, és kijönnek az udvarra.


3. Hangos, zajos tülekedés, a nyugalmat zavaró jelenségek összessége.

A város lármájától falura menekült a festő, bár ott is megmaradt a kedvenc témája a városi élet. Az üzlet egész évi lármájába belefáradt vállalkozó egy hónapra elment a tengerpartra nyaralni.


4. Régies: Riasztást jelző zaj, riadó vagy más vészjelzés.

A városi tűztorony lármája riasztotta az embereket, akik vödrökkel, szerszámokkal siettek az égő ház oltására. A gátőr lármája jelezte a faluhoz közeledő ár jöttét.


Eredet [lárma < középmagyar: lárma (lárma, riasztás) < csárma (lárma, zajongás) < török: csairma (lárma, kiáltozás)]
Megjegyzés: Kialakulását befolyásolta a német: Lärme, Lärm (lárma) < olasz: all'arme (riadó < „fegyverbe”)


Kifejezés

Lármát csap/üt – (a.) egy vagy több személy hangos kiabálással, hangkeltő eszközzel zajt okoz; b.) hangosan veszekszik).


Lezárva 7K: 2010. szeptember 14., 23:04





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)