Obligó szó jelentése
obligó (főnév)
1. Fennálló kötelezettség, teher, cselekvési kényszer, ami egy kényszerű állapotból, kötelező érvényű elvárásból, illetve jogviszonyból ered.
A károkozás egy obligót hoz létre, mert a károkozó köteles megtéríteni az okozott kárt. Az obligó kezelésére vannak a felelősségbiztosítások. Baj esetén a segítségnyújtás egy erkölcsi obligó.
2. Régies: Biztosíték adása, amikor egy személy felvállalja azt, hogy egy másik személy helyett teljesít egy kötelezettséget, például adósság törlesztését; kezesség.
A hitelfelvételhez a bank obligót is kikötött. Az adóstárs az, aki az obligót biztosítja. Van olyan eset, amikor az állam vállalja magára az obligót.
Eredet [obligó < latin: obligo (hozzáköt) < ob (hozzá) < ligo (összeköt, köt)]
Kifejezés
Obligóban van – (a.) pénzügyi kötelezettség hárul rá; b.) Átvitt értelemben: lekötelezettje egy személynek, ügynek).
Lezárva 7K: 2013. július 16., 10:21
