Konjunktív szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2013. május 22., 09:56-kor történt szerkesztése után volt.
konjunktív (melléknév)
1. összekötő, összekapcsoló
2. Jogi: A konjunktív normálforma, röviden KNF a matematikai logika egy területén, a nulladrendű logikán belül definiálható fogalom, egy logikai műveletet leíró olyan ítéletlogikai formulát jelent, mely a művelet változóinak vagy negáltjainak diszjunkcióinak konjunkciója.
Eredet [konjunktív < latin: conjunctionem (összekötés) < con- (-össze) + jugo (járomba fog) < szanszkrit: jugam (iga)]
