Húsvét szó jelentése

húsvét (főnév)

1. Vallási, keresztény: Krisztus feltámadásának keresztény emlékünnepe, amely mindig a tavaszi napéjegyenlőséget, március 21-ét követő első holdtölte utáni vasárnapra és az azt követő hétfőre esik.

A nagyhét húsvéttal ér véget. Húsvétkor hagyományosan tojást és sonkát eszünk. Húsvét hétfőjén szokták meglocsolni a lányokat.

2. Vallási, zsidó: A kovásztalan kenyér ünnepe. A zsidók Egyiptomból való megszabadulásának emlékünnepe: ekkor indultak el a pusztába, hogy eljussanak Kánaán földjére.

„Szeretnék jó, tiszta, valódi szilvóriumot inni, amit a zsidók húsvétjára szoktak előkészíteni.” (Krúdy Gyula) A húsvét eredete az Ószövetségben olvasható.

Eredet [húsvét < hús + vét (főnév)]
Megjegyzés: Ekkor van vége az ünnepet megelőző negyvennapos nagyböjtnek. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni, azaz magunkhoz venni.

Lezárva 7K: 2010. december 19., 20:40