Műterem szó jelentése
műterem (főnév)
1. Alkotásra használt helyiség, amelyben építész, festőművész, díszlettervező, szobrász, fényképész dolgozik; általában nagy méretű, magas helyiség, amely jó (természetes) világítással rendelkezik.
A festő a műtermében modelleket fest. A fényképész műtermében arcképet készít egy család tagjairól.
2. Régies, elavult: Dolgozószoba, amelyben szellemi foglalkozású emberek alkotótevékenységet folytatnak.
Az író műtermébe vonul vissza, hogy legépelje a következő fejezetet a könyvébe. Az egyetemi tanár műtermébe tilos gyakran és kopogás nélkül bemenni, mert az zavarja a munkájában.
3. Régies, elavult: Kiállítóhelyiség, ahol műtárgyakat (például: festményeket, szobrokat) tesznek megtekinthetővé a közönség számára, illetve hosszabb ideig tárolnak.
A festő a városi műteremben állít ki. A műterem több egymásba nyíló helyiségből áll.
Eredet [műterem < mű (főnév) + terem]
