Morzsa szó jelentése
morzsa (főnév)
1. Egészen apró, levált darabka kenyérből, sült tésztából.
Ebéd után az asszony lesöpri a morzsát a terítőről. A parkban a padon ülő ember morzsát szór a galamboknak.
2. Daraszerű szemcsés anyag, amelyet szárított kenyér vagy zsemle apróra törésével, őrlésével készítenek; főleg kifőtt tészta, zöldségétel ízesítéseként vagy rántott hús, gomba borításának készítéséhez használják; prézli.
Az asszony a kifőtt zöldbabot pirított morzsába hempergeti. A rántott hús készítésekor a liszt és a tojás után jön a morzsa.
3. Átvitt értelemben: Kevés rész egy nagyobb egészből.
A kisgyerek csak morzsákat ért meg a felnőttek beszédéből, de ezekből a morzsákból is sokat megért. A bölcs embertől származó idézet egy morzsa a gondolataiból.
4. Átvitt értelemben: Visszamaradt rész különféle ételekből, vagy más javakból; adakozásként juttatott, meghagyott, jelentéktelen mennyiségű maradék.
Városban az étkezés után megmaradt morzsa a szemétbe kerül. Falun összegyűjtik a morzsa még hasznosítható részét, és megetetik a ház körül nevelt állatokkal. A koldus kap egy kis morzsát, hogy ne haljon éhen.
5. Mezőgazdaság, átvitt értelemben: Egészen apró rög; apró szemű földdarab.
A kertásás után maradt morzsát elgereblyézik. A porhanyós morzsa közé könnyen beültethető a palánta.
Eredet [morzsa < ómagyar: morzsa < ősmagyar: morosa, morsa (morzsa) < dravida: murinda (morzsa, törmelék) < muri (törik)]
