Decens szó jelentése
decens (melléknév)
1. tisztességes, illedelmes, illendő, tisztesség- vagy emberségtudó
2. tapintatos, finom, tartózkodó, gyöngéd
Eredet [decens < latin: decens (illedelmes) < decet, deceo (illik, illet) < szanszkrit: dasasjati (tisztel) < dacati (adományoz, áldoz < ad)]