Cselló szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Paloca (vitalap | szerkesztései) 2012. december 7., 18:23-kor történt szerkesztése után volt.
cselló, gordonka, kisbőgő (főnév)
Zene: Basszus fekvésű vonós hangszer; úgy egy méter magas, hegedű alakú, mély hangszínű vonós hangszer, amelyet térd közé fogva, vas lábára állítva szólaltatnak meg.
A szőke lány csellón játszik a zenekarban. A kisbőgő a sarokban áll a vonóval együtt. A gordonka már a 18. században elterjedt hangszer lett.
Eredet [cselló < olasz: violoncello (cselló, „bőgőcske”) < violone (bőgő)]
Eredet [gordonka < gordon (nagybőgő) + -ka (kicsinyítő képző) < olasz: bordone (mély hangzású hangszer)]
Lezárva 7K: 2011. június 5., 17:26
