Logaritmus szó jelentése
logaritmus (főnév)
1. Matematika: A hatványozás fordított művelete, aminek az eredménye az a szám (a hatványkitevő), amelyre egy kiinduló számot (az alapot) hatványozunk, hogy egy adott számot megkapjunk; rövidítve: log vagy lg (10-es alapnál).
A matematikában gyakran használjuk a 10-es alapú logaritmust. A logaritmus a felsőbb matematikai műveletekhez tartozik. A logaritmuson kívül a hatványozás másik fordított művelete a gyökvonás. A szorzat logaritmusa megegyezik a tényezők logaritmusának összegével.
2. Matematika: Eredményül kapott hatványkitevő, amit ezzel (1) a művelettel kaptunk.
100-nak a 10-es alapú logaritmusa 2, mert 10x10=100. 8-nak 2-es alapú logaritmusa 3, hiszen 2x2x2=8.
3. Matematika, oktatás: A matematika része, amely ezzel (1) foglalkozik; a hatványozás fordított műveletének tárgyköre a matematikán belül.
A tanulók a középiskolában tanulják a logaritmust. A tankönyvben a logaritmussal foglalkozó részben sok példa található.
4. Matematika, régies: Matematikai táblázat, amelyben a számok különféle alapú ilyen (1) műveletének az eredményeit sorolják fel.
A mérnök régen még a logaritmusból kereste ki a művelet eredményét. A tanulók dolgozatíráshoz használhatják a logaritmust.
Eredet [logaritmus < angol < latin: logarithmus (arányszám) < görög: logosz (arány) + arithmosz (szám) < arithmeo (számol) < arthio (párba rak)]
