Lift szó jelentése
lift (főnév)
1. Zárt közlekedési eszköz egy épület, építmény szintjei között, amely saját függőleges járatában mozog; felvonó. A lift személy- és teherszállításra szolgáló szekrényből vagy vízszintes lapból, illetve az ezt mozgató gépezetből és irányító kapcsolószerkezetből áll.
Bosszantó, ha egy lépcsőházban a lift nem működik. A felhőkarcoló emeleteire lifttel lehet feljutni.
2. A felvonó szekrénye, amelyben a használó személy áll, illetve a szállítandó teher van.
A lift ajtaja automatikusan záródik. Az irodaházba érkező alkalmazottak beszállnak a liftbe, hogy felmenjenek munkahelyükre.
3. Vasút, hajózás: Párnázott, nagy láda, amelyben tengeren túli vagy más, nagy távolságú úton bútort és egyéb ingóságot szállítanak.
A teherkocsiban van egy lift is. A liftet daru emeli be a hajó rakterébe.
Eredet [lift < angol: lift (felvonó < emel) < germán: lüften (emel, emelkedik) < luft (levegő, ég)]
