Harmonikus szó jelentése
harmonikus (melléknév)
1. Jellegében rokon, zavartalan (együtt létezés) két vagy több személy között.
Mióta megismerkedtek egymással, azóta köztük harmonikus kapcsolat van. Nagyon fontos, hogy a munkahelyen harmonikus légkör legyen.
2. Arányos rezgésszámú (jelenség, dolog), amikor két hullám rezgésszáma közül az egyik a másiknak arányos többszöröse, így köztük nincs érzékelhető bántó ellentét.
A zene harmonikus hangzása megnyugtatta az idegeit. Egy fárasztó nap után este jó harmonikus környezetben lenni.
3. Átvitt értelemben: Kellemesen egybeolvadó érzékelést keltő (dolog).
A helyi étel különös, de harmonikus ízvilága meglepte a távoli földrészről érkező turistát. A parfüm harmonikus illata magával ragadta a figyelmét.
Eredet [harmonikus < középmagyar: harmonikus < latin: harmonicus (harmonikus, zenei) < görög: harmonia (egyezés, összecsengés < "összekapcsolódás") < harmos (közös, együttes)]
