Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Tragédia szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Paloca (vitalap | szerkesztései) 2012. október 27., 09:52-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

tragédia (főnév)

1. Irodalmi, színház: Ógörög drámai műfaj; az ógörög irodalomban nagy szenvedélyek vagy eszmék feszült harcát, egyéni vagy társadalmi katasztrófát bemutató, és a hős lelki összeomlásával, erőszakos halálával végződő drámai alkotás.

A tragédia minden esetben gyászos véget ér. A tragédia legismertebb képviselői közt van Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész.


2. Film, színház, irodalmi: Drámai mű, amelyben rendkívüli erők ütköznek össze, és amely az emberi élet, erkölcs, társadalom fontos kérdéseit, tragikus összeütközéseit a tárgyhoz illő emelkedett stílusban, magasztos hangon mutatja be; szomorújáték.

Shakespeare egyik legismertebb tragédiája a Rómeó és Júlia. Katona József megrendítő tragédiát írt Bánk bánról; bemutatása után a nézőkben lobogott a hazaszeretet.


3. Átvitt értelemben: Gyászos, megrendítő esemény, élmény, vagy egy olyan helyzet, amely erre vezet.

A tűzoltóság vizsgálja, hogy mi okozta a tragédiát. A híradóban sok tragédiát láthatunk, ami lehangolja a nézőt.


4. Átvitt értelemben: Nagyobb baj, kellemtelenség. (Általában tagadó szövegkörnyezetben használjuk.)

Igazán nem tragédia, hogy a fiatalember elfelejtett köszönni. Nem okozott tragédiát, hogy az igazgató elkésett az üzleti tárgyalásról.


Eredet [tragédia < latin: tragedia (tragédia) < görög: tragodia (tragédia < „kecske-dal”) < tragosz (kecske) + oide (dal)]
Megjegyzés: azért nevezték így, mert a szatírokat játszó színészek kecskebőrbe voltak öltözve.


Lezárva 7K: 2012. április 11., 10:45





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)