Teremtés szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2011. december 28., 12:12-kor történt szerkesztése után volt.
teremtés (főnév)
1. az a cselekvés, amikor valami újat alkotunk; létrehozás, alkotás.
Egy új nyelv teremtése nem lehetetlen, de nem is könnyű.
2. személy (általában nő).
Az ön lánya igazán bájos teremtés.
3. Teremtmény, teremtett lény.
Egy teremtés sem volt jelen.
Eredet [teremtés < teremt + -és (főnévképző)]
Kifejezés
Abban a teremtésben - (tüstént, azonnal, mindjárt).
