Hever szó jelentése
hever (ige)
1. Tétlenül fekszik egy helyen egy ember, állat; laza, kényelmes testtartással elnyúlik.
A lány késő délelőtt is az ágyban hever. A kérődző tehenek a nagy melegben a fák árnyékában hevernek.
2. Elhagyatva fekszik egy helyen önmagával tehetetlenül vagy holtan.
A csatatéren holtak hevernek szerteszét. Egy férfi eszméletlenül hever a járdán; éppen mentőt hív hozzá egy másik, aki meglátta.
3. Átvitt értelemben: Személy tétlenkedik; dologtalanul, terv és cél nélkül él.
Aki naphosszat hever, nem jut előbbre az életben. A megöregedett férfi egész életében céltalanul hevert, nem is lett boldog sohasem.
4. Átvitt értelemben: Használatlanul fekszik egy tárgy egy helyen, nem törődnek vele.
Az íróasztalon különféle könyvek hevernek. A ládában már régóta hevernek ecsetek, kiszáradt festékes tubusok.
5. Átvitt értelemben: Kihasználatlanul van, felhasználatlanul, elhanyagoltan fekszik vagy tartják egy helyen.
A család megtakarított pénze befektetés nélkül a bankszámlán hever. A gazda szántőföldjének része megműveletlenül hever.
Eredet [hever < ómagyar: hever (fekszik, forgolódik) < ősmagyar: hávar (hentereg, forgolódik) < kavar, kever]
