Herma szó jelentése
herma (főnév)
1. Művészettörténet: Négyszögletű kőoszlop, amelyen csak a fejet és a hím nemi szervet faragták ki.
A képen egy görög herma látható, amely Kr. e. 520-ra tehető. A múzeum kőtárában néhány hermát is lehet látni, amelyek határkövek voltak az ókorban.
2. Építészet: Hasáb alakú pillér, amely keskenyedő szélű, és általában szabadon áll. A felső részén fej vagy a pillér szerves folytatásaként egy mellszobor zárja le.
A székesegyház előtti téren hermákból álló oszlopsor fogadja a híveket. A hermák szenteket ábrázolnak.
3. Építészet: Falsíkból kiálló pillér, amely emberi felsőtestben végződik, és alátámasztásul szolgál.
Jellemzően egy díszes barokk kapuzat két szélén hermák támasztják meg az előrehajló erkélyt. A városháza kapuja mellett két herma őrködik.
4. Ötvösművészet: Fém mellszobor, amelyet általában egy szent tiszteletére készítettek. Bár nem ereklyetartó, de sokszor tartalmazza az ábrázolt személy csontjait is.
Híres magyarországi példa Szent László hermája, amit a győri székesegyházban őriznek. Szent István királynak több hermája is van, az egyik a kalocsai székesegyházban őrzött ezüstherma.
Eredet [herma < latin: herma, hermes (herma szobor) < görög: Hermesz (Hermész, az utazók és kereskedők védőszentje)]
