Zománc szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2011. december 7., 14:13-kor történt szerkesztése után volt.
zománc (főnév)
1. Érccel vegyített, olvasztott üveg, mellyel különféle fémtárgyakat fényesre és bármiféle színűre befestenek.
2. A fog fehér, fényes lapja, külseje.
3. Némely gyümölcsnek azon finom, felső színe, mely a legkisebb érintésre eltűnik.
A szilva zománca.
4. Báj, mely a szűzies, fiatal nő arcát övezi.
Arcán a fiatalság zománca tündökölt.
Eredet [zománc < ómagyar: zamánc (zománc) < szláv: zamazivaty (befest, beken) < mazikaty (mázol)]
