Vétség szó jelentése
vétség (főnév)
1. Vigyázatlanságból származó hiba; a kellő vigyázat elhanyagolásából eredő törvénytelenség. Hivatalosan a szabálysértésnél nagyobb, a bűncselekménynél kisebb bűntett.
Vétség miatt küldték e a vállalattól. Az a vétsége, hogy elkésett. Lopás vétsége miatt marasztalta el a bíró.
Eredet [vétség < vét (ige) + -ség (főnévképző)]