Hápog szó jelentése
hápog (ige)
1. Kacsa hangot hallat; kacsa, vadkacsa csőrét tátogatva rekedt, mély és szaggatott, ismétlődő hangot ad ki; háp-háp-szerű hangon szól.
A kacsák a baromfiudvarban hápognak. Az etetéskor a gazdaasszony közeledtére még hangosabban hápognak.
2. Átvitt értelemben: Szaggatottan beszél; egy személy kimerültségtől, futástól, ijedtségtől, meglepetéstől el-elakadó lélegzettel, levegő után kapkodva, illetve az ijedtségtől hebegve beszél.
A célba érkező sportoló orra alá dugja a mikrofont a türelmetlen riporter, de ő még pár percig hápog. A rosszaságon rajtakapott gyerek az őt kérdőre vonó tanár előtt csak hápog.
3. Régies, elavult: Rekedtes hangon beszél.
– Ne hápogj a fülembe! – kiált rá az asszony a férjére. De az ura csak tovább hápog neki.
Eredet [hápog < háp (hangutánzó) + -og (igeképző)]
