Gádor szó jelentése
gádor (főnév)
1. Népies: Védett lejárat; a talajnál mélyebben fekvő padlózatú épület vagy pince boltozott bejárata, amely megakadályozza, hogy az eső beessen, vagy az udvaron összegyűlő víz befolyjon a belső térbe, valamint áthidalja a külső térszín és a belső padozat közötti különbséget.
A sziklába vájt pincék gádora is kőből épült. Az ajtó egy faragott gádorban állt.
2. Népies: Boltozott bejárat, ami a ház falának síkjából kiálló előtérként az ajtó elé épül.
A gádornak oszlopos eresze van. A gádor megvédi az ajtót a becsapódó esőtől.
3. Népies: Tornác; oszlopokkal alátámasztott eresz alatti tér, egyik oldalán nyitott folyosó.
A gádorra nyílnak a szoba ablakai. A nagypapa leült a padra a gádorban.
4. Népies, ritka: Padlásfeljáró; a tető síkjából kiugró, létrán megközelíthető bejárat a padlásra.
A gádor is náddal volt fedve, akárcsak a tető többi része. A hosszú létra a gádornak volt támasztva. A gazda felmegy a gádorhoz.
Eredet [gádor < ómagyar: gádor (lejárat) < német: Klapptür (csapóajtó) < Klapp (csapó, lecsukódó) < Klapf (csattanás) + Tür (ajtó)]
