Főbűn szó jelentése
főbűn (főnév)
Vallás: Gonosz tett; a katolikus vallás tanítása szerint az egyik a hét gonosz tett és késztetés közül, amelyikből a többi bűnös cselekedet, illetve késztetés származik.
A pap végighallgatta a gyónást; az elkövetett tettek közül három volt főbűn. Egyetlen főbűn elég ahhoz – ha bocsánat nélkül marad –, hogy pokolra jusson a lélek.
Eredet [főbűn < fő (melléknév) + bűn]
Kifejezés
A hét főbűn – (a kevélység, a fösvénység, a bujaság, az irigység, a torkosság, a harag és a jóra való lustaság).
Lezárva 7K: 2011. szeptember 17., 17:25