Önözés szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2011. augusztus 28., 18:09-kor történt szerkesztése után volt.
önözés (főnév)
Az önözés egy udvarias társalgási forma, aminél megszólított személyt az „ön” szóval (vagy más, hasonló jelentésű szóval, például: uram, kegyelmed, nagysága...) illetjük, emellett a harmadik személyű igealakokat használjuk, amikor vele beszélgetünk, vagy neki írunk. Ezzel udvarias vagy hivatalos viszonyt fejezünk ki. Az önözés nagyobb tiszteletet sugall, mint a magázás. (Néha nem mondjuk ki az „ön” szót.)
Ön mit hozott magával? Ön mikor érkezett? Önök ebédeltek már? Ebédeltek már?
Eredet [önözés < ön (névmás) + -öz (igeképző) + -és (főnévképző)]
Lásd még: magázás, tegezés, tessékelés
