Érvelés szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2011. augusztus 12., 07:20-kor történt szerkesztése után volt.
érvelés (főnév)
1. Bizonyítás állításokkal, odaillő tényekkel megokolás.
A védőbeszéd érvelése jól követhető, logikus volt. Ezzel az érveléssel nyert ügye lett az ügyvédnek.
2. Bizonyításkor felhozott állítás, bizonyíték, odaillő tény.
A vitapartner sorozatosan megcáfolta a felhozott érveléseket. A vita végén már mindkét fél kifogyott az érvelésekből.
Eredet [érvelés < érvel + -és (főnévképző)]
Lezárva 7K: 2011. augusztus 11., 19:12
