Empíriokriticizmus szó jelentése
empíriokriticizmus (főnév)
Filozófia: A tapasztalat kritikája; idealista filozófiai irányzat, amely tagadja az anyagi világ tudatunktól független (objektív) létezését, és az anyagi világot és a benne levő dolgokat a tudat jelenségeiként, az érzetek kapcsolataiként fogja fel.
Az empíriokriticizmust erőteljesen támadta Lenin. Az empíriokriticizmus a fizika tudományának 19. század végi és 20. század eleji válságából táplálkozott, amikor megdőltek a klasszikus fizika örök érvényűnek tekintett törvényei.
Eredet [empíriokriticizmus < empirikus + kritika]
Lezárva 7K: 2011. augusztus 7., 13:57