Tél szó jelentése
tél (főnév)
A leghidegebb évszak, amelyben a növények általában nyugalmi állapotban vannak; az északi féltekén december, január és február hónapra esik.
A család télen síelni utazik a hegyekbe. Télen befagynak a folyók, tavak. A gyerekek akkor szeretik a telet, ha sok hó esik.
Eredet [tél < ómagyar: tél < ősmagyar: teile (tél) < dravida: tali (hideg)]