Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Név szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Operátor (vitalap | szerkesztései) 2015. május 4., 17:04-kor történt szerkesztése után volt. (Szöveg cseréje – „<html> </div> </html>” → „</div>”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

név (főnév)

Name2.jpg

Személyeket megkülönböztető szó vagy kifejezés, amivel egy személyt, élőlényt megszólítunk, illetve akiként, amiként ismerjük. Ez a szó egy bizonyos személyt vagy állatot juttat az eszünkbe.

A lakásajtón egyetlen név olvasható. A ló neve Pejkó, de a „gebe” név jobban illene rá. János Vitéz a becsületes nevem, mondja Kukorica János.


Eredet [név < ómagyar: név < ősmagyar: nere, ineu, ineju (név) < perzsa: nám (név) < szanszkrit: náman (név, „ismertető”) < jana (ismer, tud)]


További részletezés

1. Dolgokat megkülönböztető szó vagy kifejezés, amivel egy létező vagy elképzelt helyet, dolgot jelölünk meg. Ez a szó azt az egy bizonyos dolgot juttatja az eszünkbe, amelyről szó van.

A kórház új nevet vett fel. Az utca nevét nemrégen megváltoztatták. Az intézmény nevében minden szót nagy kezdőbetűvel írunk. Országunk neve: Magyarország.


2. Átvitt értelemben: Tulajdonságokról alkotott elképzelés, összkép (a tényleges személy, tárgy, dolog helyett), aminek mások őt vagy azt tekintik.

Stradivari a legnagyobb név a hegedűsök között. Ne hagyd bemocskolódni a nevedet, és légy becsületes. A király nevében érkezik a parancs. A „Tokaji” egy jól hangzó név a borok közt.


3. Nyelvtan: Személyt vagy dolgot azonosító, leíró szó vagy szavak, amelyekkel a személyt vagy dolgot hívhatjuk, megszólíthatjuk, megjelölhetjük vagy említhetjük. Abban különbözik a főnévtől, hogy sok esetben több szóból áll, nem csupán főnévből. A főnevet általában más szavakkal pontosítjuk (névelő, határozószó, melléknév), így ezek a szavak együtt alkotnak egy nevet (más néven főnévi kifejezést).

Attila, Pejkó, Magyarország, ajtó, idő, ügyesség, jókedv, gondolat, Madárvédők Klubja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Kovács Ákos, a kicsi Emese, a fekete Bodri, a kék Duna, egy kerek asztal, sok szép virág, a gyors tanulás, minden vidám kikelet, te maszatos Laci, a szélső felhő, egy emeleti szoba, sok folyó víz, két virágos terítő, az elmúlt nyár, a rettenetes jókedv, egy elért győzelem

Az alanyt általában egy név fejezi ki. A név elmondja, hogy kiről van szó.


A névnek (egy személy vagy dolog megnevezésének) több formája is lehet — attól még ugyanazt a személyt vagy dolgot nevezzük meg vele.


A név lehet: tulajdonnév

például: Zsuzsa


A név lehet: névelő + határozószók + melléknevek + főnév

például: egy + nagyon + kicsi + lány


A név lehet: név (+ tulajdonos jele) + név + a tulajdon jele

például: anyuci (-nak a) kicsi lánya


A név lehet: névmás (ez is név, csak más formában)

például: Ő


Mindegy, hogy hány szóval írunk le egy személyt vagy dolgot, attól még ugyanarról a személyről vagy dologról van szó, ezért a sok szó együtt továbbra is csak egyetlen név.

Ha például a mondat alanyaként használunk egy nevet, akkor mindegy, hogy melyik formát használtuk, mégis tudjuk, hogy ugyanarról a személyről van szó:

Zsuzsa elment a boltba.
Egy nagyon kicsi lány elment a boltba.
Anyucinak a kicsi lánya elment a boltba.
Ő elment a boltba.


Lásd még: egyeztetés


név mint határozó

A mondatokban sokszor szerepel olyan név, amely nem alany, hanem az ige körülményeit pontosítja. Ez a név az utána kapcsolt névutóval (főnévraggal, névraggal, határozóraggal) együtt meghatározza, pontosítja az ige körülményeit.

Péter télen-nyáron olvas. Péter a nyitott ablak mellett olvas. Péter Zsuzsinak olvas.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

A becsületes neve – (az igazi neve, nem ráragadt vagy adott név).


A ... nevében/nevével – (helyette eljárva, az ő meghatalmazására, megbízásából).


A nevén szárad – (elítélendő tette miatt hosszú ideig gyalázat mocskolja be becsületét, hírét).


A nevére ír/irat – (a.) egy ingatlant a telekkönyvbe tulajdonként bejegyez/bejegyeztet; b.) gyereket örökbe fogad).


A nevére kiállít egy iratot/okmányt – (az ő részére, személyére állítja ki az iratot/okmányt).


A törvény nevében – (a törvényes jog, felhatalmazás alapján, hivatalosan).


Akármi/bármi néven nevezendő – (bármely szóba jöhető vagy elképzelhető minőségű, fajtájú).


Átír a nevére – (egy birtokot, ingatlant a telekkönyvben hivatalosan másnak, az új birtokos tulajdonaként tüntet fel).


Beszélő név – (Irodalom: olyan megkülönböztető szó, amely hangzásával vagy jelentésével már utal viselőjének egyéniségére; például: Erős János, Bolond Istók).


Bizonyos névre hallgat – (az állatot így szokták szólítani).


Csitt a neved! – (Népies, régies: Hallgass! Neked nincs jogod beszélni!)


Elvész a neve – (Régies: vége a jó hírének).


Felvette a néhai nevet – (meghalt, elhunyt).


Forog a neve – (sokan beszélnek róla, többször említik írásművekben a nevét).


Földrajzi név – (egy földrajzi egységet, például: országot, országrészt, települést, folyót, hegyet jelölő megkülönböztető szó).


Isten nevében – (a.) Isten segítségével, áldásával; b.) Népies, régies: ingyen, szívességből teszi; ).


Jó hangzású neve van – (jól ismert, megbecsült, jó hírű).


Jó néven vesz tőle – (a.) jól esik neki; b.) szívesen, örömmel veszi vagy fogadja).


Kettős név – (egy olyan személynév, amely vagy két családnévből, vagy a származási helyre utaló névből és a családnévből áll).


Kivívta az egri nevet magának – (becsülettel megállta a helyét; becsületet, hírnevet szerzett magának).


Lángbetűkkel írja be/fel a nevét – (személyét örökre emlékezetessé teszi).


Magyarosított név – (az eredeti idegen hangzású családi elnevezés helyett egy magyaros hangzásúra cserélt vezetéknév).


Megfelel a nevének – (a szóval jelölt fogalom jegyével rendelkezik).


Milyen néven/névvel tiszteljem? – (Régies: hogyan szólítsam, nevezzem?)


Minden néven nevezendő – (válogatás nélküli, tetszőleges minőségű, tulajdonságú).


Művésznév / színpadi név – (művész/színész felvett neve, amely általában jobb hangzású, mint az eredeti személyneve).


Nem ér a nevem – (Játék: átmenetileg nem veszek részt a játékban).


Név nélkül ír/jelentet meg – (írásműre nem írja rá a saját nevét).


Nevén nevezi a gyereket – (kertelés, szépítgetés nélkül megmondja vagy kimondja).


Nevén/nevéről szólít – (úgy szól hozzá, hogy kimondja a nevét is).


Nevet ad neki – (a.) elnevezi azt; b.) Átvitt értelemben: jogcímet, ürügyet talál rá).


Nevet süt rá – (szégyenletes hírét terjeszti, rosszat mond róla).


Nevét odaírja – (tettével, életművével eléri, hogy emlegessék).


Névre szóló irat/meghívó – (személyes irat/meghívó, amit más nem vehet igénybe).


Névről ismeri – (tudja a nevét, de személyesen nem ismeri).


Rossz néven vesz tőle – (a.) rosszul esik neki; b.) haragszik vagy neheztel érte).


Semmi néven nevezendő – (egyáltalán nem létező).


Történelmi név – (a történelemből is ismert nagyság, híres, régi családnév).


Védett név – (Jogi: olyan családnév, amelyet történeti jelentősége vagy más híressége miatt névváltoztatáskor a hatóság nem enged felvenni).


Veszett nevét költi neki – (Régies: rágalmazza őt).


Lezárva 7K: 2013. június 12., 08:14





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)