Túlélés szó jelentése
túlélés (főnév)
1. Életben maradás, fennmaradás a nehézségek és megpróbáltatások ellenére. Kijutás egy nehéz helyzetből és a létezés folytatása, miután a személy meg tudott birkózni a veszélyekkel.
A sarkkutatók kemény küzdelmet vívtak a túlélésért. A háborúban különösen nehéz a túlélés. A hajótörött mindent megtett a túlélés érdekében a lakatlan szigeten. A vadon élő állatok néha a túlélésért küzdenek, amikor élelmet keresnek.
2. Magas színvonalú fennmaradás, amikor mindenből több van, mint amennyi szükséges. Biztonságos boldogulás jó körülmények között, miközben a személynek és hozzátartozóinak nincs jelentős gondja.
Minden vállalkozás a túlélésre törekszik. A túlélés csak akkor sikeres, ha virágzás és növekedés kíséri.
Eredet [túlél < túl- (igekötő) + él (ige) + -és (főnévképző)]
