Síp szó jelentése
síp (főnév)
1. olyan eszköz, amellyel fütyülő, sípoló hangot lehet kiadni; fa- vagy fémcső, amelyen keresztül levegőt fújnak át, hogy így zenei hangot adjon ki.
A tanár megfújta a sípját.
Eredet [síp < ómagyar: síp < ősmagyar: sí, sív (sípol) < dravida: sítti (síp) < sippi (trombitacsiga, csigaház)]