Narrátor szó jelentése
narrátor (főnév)
1. Egy nézőpontot képviselő személy, aki hivatásszerűen közvetít egy mondanivalót.
A TV-bemondó egy narrátor, aki a szerkesztőség nézőpontján keresztül közli a híreket. Egy terület szakértője is egy narrátor, aki értelmezi a szakterületéhez tartozó jelenséget. A TV-műsorban különböző narrátorok fejtették ki véleményüket a legújabb politikai eseménnyel kapcsolatban.
2. Irodalmi: Mesélő, vagy elbeszélő egy irodalmi műben, aki háttérben folyó eseményekről vagy más fontos körülményekről beszámol.
A narrátor segít az olvasónak tájékozódni a cselekményszálak közt. A narrátor sejtet egy bekövetkező fordulatot.
3. Film, színház: A drámai cselekményen kívül álló szereplő, aki a szerző szerepében a nézővel közli a mű megértéséhez szükséges, de nem ábrázolt eseményeket, körülményeket, és gyakran az előadást kísérő megjegyzéseivel a nézők érzelmi magatartását is befolyásolja.
Az arc nélküli narrátor hangja néha megszólal a filmben, és elmondja, mi történt még a látottakon kívül. A narrátor nem avatkozik be a színpadi jelenetbe, jelenléte csupán mellékes.
Eredet [narrátor < angol: narrator (elbeszélő) < latin: narro < gnarro, gnario (magyaráz, elbeszél) < görög: gnao (ismer, tud)]
