Beles szó jelentése
beles (melléknév)
1. Sűrű, tömör belsejű, magvú (termés).
A beles mogyorót szeretik a mókusok. A nagymama beles diót darált a sütemény töltelékének.
2. Nagy étvágyú (személy), akinek nagy hasa van.
A beles gyerekek felnőtt korukra is elhízottak maradnak. A szomszédasszony férje nagy darab, beles ember.
Eredet [beles < bél + -es (melléknévképző)]