Legteteje szó jelentése
legteteje (főnév)
1. A legfelső rész vagy legfelső részen levő dolog, illetve az ezt határoló vonal, sík.
A kilátó a hegy legtetején van. Az ügyes fiú felmászik a fa legtetejére. A dobozt a szekrény legtetejére rakják fel.
2. A felszínen levő rész egy folyadék, pépes anyag esetén; a felül elhelyezkedő rész, illetve ennek szintje, felülete.
Az asszony habot nyom a kávé legtetejére. A folyó legtetején olajfolt úszik.
3. Átvitt értelemben: A legfelső fok egy értékelés szerinti rendben, sorban.
A teniszező a világranglista legtetején van. Az iskola jó tanulóinak legtetején van a szorgalmas fiú.
4. Átvitt értelemben: Elért legfelsőbb fok, felülmúlhatatlannak tekintett mérték egy adott dologból, jellemzőből, jellegből.
A tanár meg vannak győződve arról, hogy amit az egyik tanulója ma művelt, az a szemtelenség legteteje. A gyerek rosszalkodásának legtetejét egy váza leverése jelentette.
Eredet [legteteje < leg- (felsőfok jele) + teteje]