Kristály szó jelentése
kristály (főnév)
1. Ásványtan: Természetes ásványi képződmény, amely ismétlődő minta szerint épül fel, felülete rendszerint fényes. Szabályos lapjai mentén hasadó, kemény anyag.
A kvarc kristályát széles körben alkalmazzák a számítógépekben. A modern órákban egy kristály rezgése adja a pontos időmérés alapját. A múzeum földtani kiállításán sokféle kristályt állítanak ki.
2. Apró lapokkal határolt, szabályos részekből álló anyag, amely nem ásványi eredetű anyagok, készítmények egyik jellemző formája.
A cukor kristályai könnyen olvadnak vízben. A hópehely apró kristályokból áll.
3. Tiszta, finom üveg, amely különleges eljárással és csiszolással készül.
A étkezőszekrény polcain kristályok sorakoznak. Az asszony kristállyal terít az ünnepi alkalomra.
4. Vallási: Misztikus eszköz, amely fényes felületű természetes ásványi képződmény vagy mesterséges úton előállított, ehhez hasonló alakú tárgy. Sokan gyógyító erőt vagy más misztikus képességet tulajdonítanak neki.
A lány egy kristályt hord a nyakában. A hite szerint a kristály elűzi a balszerencsét. A jósnő egy kristályból mondja meg a jövőt.
5. Átvitt értelemben: Ragyogóan tiszta víz.
A hegyi patak medrében kristály csörgedez. A szomjas kirándulók felüdülnek a frissítő kristálytól.
Eredet [kristály < francia: cristal (kristály) < latin: crystallum (kristály < jég) < görög: krüosz (fagy)]
