Kitör szó jelentése
kitör (ige)
1. hirtelen és erőteljesen elkezdődik valami.
Másnapra kitört a háború. A hír hallatán kitört a pánik.
1. Törve kiszakaszt, vele összefüggő részeitől elválaszt.
Kitöri a fogakat. Kitöri kezét, lábát, nyakát.
2. Kemény de törékeny testen lyukat zúz.
Kitöri az ablakot.
3. Átvitt értelemben: Erőt vesz rajta a láz.
Kitörte a hideg.
1. Kirohan, kiront.
A várból kitört az ostromlott sereg.
2. Haragja szavakban, tettekben nyilvánul.
Nem állhatva a sok zaklatást végre ki kellett törnöm.
Kitört belőle a harag.
3. Láng, árvíz kicsap.
Kitört az árvíz a gátak közül.
4. Szellem, tehetség szavakban, tettekben nyilvánul.
Kitör belőle a szellem.
5. Forrongás, zavar erőt vesz.
Kitört a forradalom, a fejetlenség.
Eredet [kitör < ki- (igekötő) + tör]