Kijár szó jelentése
kijár (ige)
1. Többször kimegy, kívül eső helyre jár.
Kijár a rétre.
2. A saját helyéből, üregéből kinyomul.
A kés kijár a nyeléből.
1. Járandóságul megillet, dukál neki.
Ebből kijár neki 25 forint.
2. Az illetőségét rendesen megkapja.
Kijár a fizetése, az étele.
A legszebb díszéből osztályom kijárt.
Járva kikoptat, vagy egyenessé tesz.
Kijárta a csizma sarkát.
Kijárta az utat.
Kijárja a csizmát, ha a lábán kitágítja.
Annyit jár, hogy maga is megelégeli.
Kijárta magát.
Eredet [kijár < ki- (igekötő) + jár]