Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Paraszt szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2024. november 8., 10:10-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

paraszt (főnév)

Földművelő személy, aki vidéken él egyszerű életet, és mezőgazdasági munkát végez, azaz termőföldeken növénytermesztésből, illetve állattartásból tartja el magát, ami hozzájárul a városok élelmiszer-ellátásához.

A paraszt reggelente korán kel, hogy ellássa az állatokat. Sok parasztnak saját földje van.


Eredet [paraszt < ómagyar: paraszt < szanszkrit: parastrí (parasztasszony) < purusza (ember, szolga)]
Megjegyzés: a szót módosította az azonos eredetű szláv: prosztoj (közember < egyszerű) is.


További részletezés

1. A földműveléssel foglalkozók összessége; a mezőgazdaságban dolgozók együtt.

A vidék fejlődése a paraszton múlik. A mai kor parasztja saját földjét műveli a saját gépeivel.


2. Történelmi: Telkes fölművelő ember a feudalizmus idején, aki a földesúrtól kapott földön gazdálkodott, és neki ezért cserébe különféle kötelezettségekkel tartozott (adófizetés, robot); jobbágy.

A paraszt a középkor végén földesurának termény- és pénzadóval, valamint munkabeli szolgáltatásokkal tartozott. A paraszt a földesúr tulajdonában levő földet is művelte. A paraszt tizeddel adózott az egyháznak is.


3. Átvitt értelemben: Faragatlan ember, akinek durva, sértő modora, beszéde van.

Az udvariatlan férfit mások parasztnak tartják. A paraszt csúnyán káromkodik.


4. Átvitt értelemben: Egy figura a sakkjátékban, amely csak előre léphet egyet (a kezdő lépéskor kettőt), és jobbra és balra az átlós irányban szomszédos kockára üt; gyalog.

A játékos a paraszttal üti le a bástyát. A játszma során előfordul az is, amikor a paraszttal ad sakkot a játékos.


5. Átvitt értelemben, népies: Polgári személy a katonák szóhasználatában.

A parasztok nem ismerik a fegyelmet. A tiszt lenézte a parasztot.


6. Átvitt értelemben, tájszó: Megműveletlen termőföld; parlag.

A parasztot nem szánják be. A paraszton nő a gaz.


7. Átvitt értelemben, tájszó: Dísztelen rész, főleg ruhán; kivarratlan, sima rész.

Az asszony kötényének széle csak paraszt, semmi minta vagy dísz. Az egyszerű kendőt a parasztjánál kell megkötni.


8. Argó, régies: Közbiztonságra felügyelő hatósági személy, rendőr.

Az utcán kettesével járőröznek a parasztok. A paraszt egy gyanús embert igazoltat.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

Emeletes paraszt – (Argó, régies: lovas rendőr).


Nagy paraszt – (nagyon durva, modortalan ember).


Nincstelen/földnélküli paraszt – (olyan földműveléssel foglalkozó személy, akinek magának nincs földje, és ezért a más földjét művelte).






WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)